Ismerek egy fiatal házaspárt. Gyermeket várnak. Karácsonyra készülve sokat tanultam tőlük. Amikor megtudták a hírt, féltve őrizték, mint egy titkot. Izgatottan keresték a fiú és lány neveket, aztán ízlelgették, vajon milyen a hangzása, lehet-e kedvesen becézni. Ahogy teltek a hetek, érezték, a gyermek nem csak az övék, szeretnének beszélni az örömükről a szüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal… Kifestették a gyerekszobát, megvették a gyerekágyat, kis ingeket, rugdalózókat hajtogattak. A gyermek egyre csak növekedett. Esténként a férj a felesége hasára tette a kezét, hogy érezze gyermekük minden mozdulását. Azt mondják, jó hogy kilenc hónapig tart a várakzás, hiszen kell az idő, hogy fel tudjanak készülni egy új élet fogadásra. Nem akarják siettetni a születést, minden történjen a maga idejében.

Minden évben, van szűk négy hét, amikor mindannyian várakozunk, hogy elérkezzen a karácsony, az év legtitokzatosabb és legmeghittebb ünnepe. Várunk egy égi gyermek születésére. Ajándékokat vásárolunk, kitakarítjuk a lakást, mézeskalács recepteket nézegetünk, gyertyát gyújtunk és igyekszünk kicsit jobbak lenni, jobban szeretni.

„Adventus Domini” az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Gyermek érkezik közénk, erre pedig készülni kell. Keresztelő János Izajás próféta beszédeinek könyvét idézi: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el, ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden test meglátja az Isten üdvösségét.”

A készülés több mint takarítás, sütés-főzés, ajándék vásárlás! Természetesen fontos ez is, de kevés. Azt kell tennünk, amit a fiatal pár: elcsendesedni és megpróbálni megérezni „a gyermek minden mozdulását”. A völgyeket fel kell tölteni! Beszélnünk kell régi barátokkal, kibékülni azzal, kivel rég nem beszélünk, időt szánni gyermekünkre… „ami görbe, legyen egyenessé”! Aztán, amikor eljön az este, meggyújtani a gyertyát az adventi koszorún és együtt imádkozni.

Kívánom, hogy ebben a járványtól nehéz évben, az adventi időszak végén, megtisztulva, gyermeki hittel tudjuk kimondani: Velünk az Isten!